A házassági páros karikagyűrű története hosszú századokra nyúlik vissza. Már Shakespeare korában az asszonyok egymásba csúsztatható gyűrűket kaptak eljegyzéskor, és a gyűrűbe vésett titkos szerelmi üzenetet csak a gyűrűk szétválasztásakor lehetett elolvasni. A XVII. században új romantikus szimbólumok jelentek meg, mint a szív és a két egymásba kapaszkodó kéz.
A XX. században megjelennek a gyémánt eljegyzési gyűrűk mellett, a színes ékköves kísérőgyűrűk. Napjainkban azonban az eljegyzési gyűrű helyébe szépen megmunkált karika gyűrű került.
Az arany karikagyűrű közepébe gyakran egy briliánst foglalnak, bár a hagyomány szerint a házassági karikagyűrűbe soha nem lehetett semmilyen kő, nehogy megszakítsa a végtelen szerelem zárt körét. A gyűrűváltás a felek közötti kölcsönös esküt és bizalmat jelenti. A vőlegény gyűrűje, általában ugyan abból az anyagból készül, mint a menyasszonyé, csak kicsit szélesebb, de előfordul, hogy más színű.
A régi szokáshoz visszanyúlva, manapság is vésnek szöveget, ez lehet egy név, egy dátum, monogram, vagy csak egyetlen szó.
A hagyomány szerint a házassági karikagyűrűt azért viselik a bal kéz negyedik ujján, mert a legenda szerint innen az egyik ér egyenesen a szívbe megy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése